greenfo/MTI
2011. december 7. 12:03
Az üvegház hatású gázok kibocsátásának radikális csökkentésével 2017-ig lehet úgy beavatkozni a természeti folyamatokba, hogy az átlagos hőmérsékletnövekedés ne haladja meg a 2 Celsius fokot, utána már csak a közlekedés, az épületek és a termelés nulla kibocsátása lenne erre alkalmas, amely viszont nem lehetséges.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) nemrégiben kiadott, a szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről szóló jelentése kiemeli, hogy az éghajlati katasztrófákból jelentős gazdasági veszteség származik, és a veszélyforrások kezelésére fel kell készülni. A Jelentés és a most kiadott Döntéshozói Összefoglaló célja, hogy értékelje a klímaváltozás szerepét az éghajlati szélsőségek intenzitásának és gyakoriságának változásában, és hangsúlyozza a kockázatkezelési és alkalmazkodási stratégiák szerepét, amellyel a sérülékeny közösségek csökkenthetik a klímaváltozással szembeni kitettségüket.
Az IPCC szerint a megfigyelések és a tudományos elemzések alapján nagy bizonyossággal állítható, hogy a jelenleg kibontakozó globális éghajlatváltozás hátterében alapvetően a légkör összetételének megváltozása áll, amit döntő mértékben az emberi tevékenység okoz. Az ipari forradalom előtti időkhöz képes mostanáig a légkör szén-dioxid koncentrációja 39%-kal, a metáné 258%-kal, a dinitrogén-oxidé pedig 20%-kal nőtt. A növekedés folyamatos és lassan erősödő.
A jelentés eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - ma még - klíma- és energiaügyért felelős államtitkára beszélt arról, hogy Magyarország a Kyotói Egyezményt túlteljesítette, és az a mostani durbani éghajlat-változási konferencián azt a javaslatot tette, a kvóták legyenek továbbvihetők, de az értékesítésükből befolyó pénzt csak zöld beruházásra lehessen fordítani. Az Európai Bizottság a javaslatot felkarolta - tette hozzá Bencsik János, aki elmondta azt is, hogy készül a nemzeti alkalmazkodási stratégia, továbbá a dekarbonizációs útiterv is.
klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től
A tájékoztatón Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője kiemelte a jelentésből azt, hogy a meleg napok száma folyamatosan növekszik, és ennek ellenpólusaként csökken a hideg napok száma. Ehhez kapcsolódva Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke arról is beszélt, hogy a nyári hűtés hamarosan több energiába kerül, mint a téli fűtés.
Haszpra László, az MTA meteorológiai tudományos bizottságának elnöke bemutatta az ICOS rendszert, amely jövőre kezdi meg működését. A rendszer egész Európában folyamatosan méri az üvegházhatású gázokat.
Közös nemzetközi, uniós és hazai dekarbonizációs törekvés, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedés 2 C-on belül maradjon. Ugyanakkor a magyar társadalmat fel kell készíteni arra, hogy ezen felül további 1 C-os, vagy akár összesen 4 C-os hőmérséklet-növekedéshez is képes legyen alkalmazkodni - hangsúlyozta Bencsik János, aki szerint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia jelenleg zajló első felülvizsgálata során az időhorizont 2008-2030-ra módosult kitekintéssel 2050-ig, összhangot teremtve a Nemzeti Energiastratégia 2030 időhorizontjával. A hazai alkalmazkodási és dekarbonizációs célokat, a megvalósítás részletes ütemtervét a 2013-ra elkészülő Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) és a 2050-ig szóló Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) tartalmazza majd.
